Fifty Shades of Grey (trilogy)

Nem vagyok egy nagy olvasó, viszont, ha van egy könyv, ami megfog, akkor az a mindennapjaimra is hatással van. Nagyon bele tudom élni magam és a képzelőerőmmel sincs ilyenkor gond. Tulajdonképpen már kész filmet forgatok le az agyammal olvasás közben. Nos, ezt a könyvet előítéletekkel kezdtem el, főleg a története miatt és a nagy rajongás miatt. Nagyon kevés olyan dolog/sztár/könyv/film/sorozat van, amit szeretek annak ellenére, hogy milyen a fogadtatása, ezt arra értem, hogy a nagy imádat miatt, inkább meg sem nézem vagy hallgatom az adott dolgot, mert nem szeretem a tucat dolgokat.

Azért is akartam elolvasni, hogy megállapítsam, hogy az előző főszereplő tényleg nem illik ide, vagy csak sokan nem szeretik, de megállapítottam, hogy szeretem Iant, akartam is volna ilyen szerepben látni, de azt hiszem, Jamie ezerszer jobb választás. Szinte teljes mása Mr. Greynek.
A női főszereplőről annyit, hogy a lehetőségek közül majdnem Dakota a legjobb, de az csak akkor derül majd ki, ha megnézzük a filmet, amiről tuti lesz véleményem, mert nem fogja tudni átadni a könyv hangulatát és történetét sem. Ez a film nagy durranás lesz az biztos, de kétesélyes, vagy nagyon rossz lesz, vagy nagyon jó. Nem tudom, hogy mit várjak, de azt hiszem, hogy a bevétellel nem lesz gond a későbbiekben sem. Szeretném látni a második, illetve a harmadik részt is a mozivásznon a jövőben és remélem, hogy nem fogják elhúzni évekig az utolsó rész premierjét sem.
A mellékszerepeket nem valami nagy emberek kapták, ami nekik biztos, hogy jó, de én nem túlzottan örülök. Mondjuk megnéztem, hogy ki mennyire illik a leírásra, nagyjából egyezik, de aki oltárira kitűnik, az Rita Ora. Nem tudom, hogy kinek a kije a film rendezői közül, de nagyon nem illik rá Mia szerepe. Nem tudom, hogy kinek ítéltem volna a helyükben, de ennek a nőnek biztos, hogy nem.

Most egy kicsit a könyvről is. Mint mondtam, meg volt a véleményem róla, főleg arról, hogy miről is szól. Sokan mondták, hogy durva. Egészen a 100. oldalig nem volt semmi, na ott kezdődtek a dolgok. Szex, szex és nagyjából ennyi volt az első rész. Nem igen tudtam magamat rávenni, hogy elolvassam a többi részt, mert az első nem nyűgözött le túlzottan. Mondom, ha a többi is ilyen, akkor a megérzésem nem csalt, viszont van egy gond velem, ha már egyszer elkezdtem valamit, nem marad abba, ezért nem is szoktam például sorozatot kaszálni. Nos erre alapozva gondoltam, hogy akkor a maradék két részt is elolvasom. Itt aztán nagy változás történt az ízlésemet tekintve. Kezdett a történet kivilágosodni, kevesebb volt a 18-as rész is. Nem zavartak az első részben sem, csak, hogy már a végén sok volt. Éppen, hogy nem az utcán csinálták. Nos a második rész sem kezdődött máshogy, de ettől eltekintve egyre jobb lett a könyv. Megvolt a története, de az biztos, hogy nagyon bele kell látni, ami nekem sikerült is. Megvolt a háttere és megvolt minden, ami egy romantikus könyvbe kell. Szerettem, hogy nem tipikus történet volt és nem kiszámítható. Sokszor sikerült beleélnem magamat úgy, ahogy Ana is tette, tehát, mikor szembeszállt Christiannal és elkezdett kicsit félni, akkor én is ezt tettem. Sokszor kellett felnevetnem, mert voltak benne olyan aranyos megszólalások. Aztán néha sírni támadt kedvem, mert mikor Ana elhagyta a fiút, akkor annyira szomorú és megérthető volt, hogy én is szomorú lettem. Aztán a néhai igazság, amit egyesek megosztottak, nagyon bírtam. Mikor Ana kijelentette, hogy terhes, a fiú megkérdezte, hogy hogyan és ekkor Ana gondolatait nagyon jól leírta az író. Hogy lehet ezt megkérdezni, hogy hogyan? Vajon, hogy sikerült neki?
Ez már az utolsó részben van benne, ami szerintem a legeseménydúsabb és a legjobb része. Nem azért, mert frissen olvastam el, hanem azért, mert tényleg ez volt a legjobb. Itt derült ki a legtöbb "miért?" és majdnem minden. Itt Christian is teljesen más volt, de mégis önmaga. Nagyon sok olyan jelenet volt a könyvben, amit többször is elolvastam, mert olyan szép és aranyos volt. Nagyon szépen volt megfogalmazva minden, bár szerintem ez csak az eredeti nyelven a legjobb, de sajnos nem rendelkezem annyi angol tudással, na majd egyszer biztos. Az érzelmi kifejezések, Christian szemszöge a végén, mind-mind hozzátett ahhoz, hogy ennyire megszeressen ezt a történetet, így ez is oda került, ahova a TVD vagy Selena, tehát tucatkedvenc, de azt hiszem, ezt nem sajnálom, mert tényleg nagyon szép mondanivalója van, de nem hiszem, hogy egy vallásosabb ember megértené, sőt, el sem olvasná. Az első könyvre mondanám azt, hogy 18-as a másik kettőre a 16-os karika is elég lenne szerintem. Persze senkire nem akarom ráerőltetni a dolgot, de gondoltam leírom, mert biztos, sokatok belekezdett, de nem találta elég érdekesnek, vagy jónak. Szerintem próbálkozzatok meg vele még egyszer.

Nem hiszem, hogy erről kéne értékelést írnom a végére, mert csakis a legtöbb pontot kaphatná. Nálam a nagyon szépen leírt romantikus történetek csak maximum pontot kaphatnak. Nem vagyok biztos benne, hogy Ana helyében nem így viselkednék, de a legtöbbször mintha magamat láttam volna, itt a viselkedésére értem, illetve a gondolkodásmódjára.