Könyvajánló #3

Újabb három könyv ajánlóját hoztam el nektek. Alapból nem olvasok olyat, ami nem kap viszonylag jó értékelést, úgyhogy nincs problémám azzal, hogy én is tudjam őket ajánlani. Mostanában talán túl sokat olvasok, hiszen napi egy könyvön simán átmegyek, mégha egy 400 oldalasról is van szó, de ez nektek csak jó hír. Nézzük a legújabb olvasmányaimat!

Leylah Attar - Papírhattyú

Kétségeim voltak a könyvvel kapcsolatban, hiszen alapból egy 18+-os sztoriról van szó, arról nem is beszélve, hogy egy pasi elrabol egy nőt és megkínozza. Ebből, hogy a fenébe hoznak össze úgy egy szerelmi történetet, hogy az még nekem is tetszen? Egész könnyen. Bár tény, hogy nem vált a kedvenc könyvemmé, de megalapozott a sok jó kritika, amit olvastam róla. nem túl brutál, nem túl nyálas. Valahol a kettő között sikerült eltalálnia az írónőnek a dolgot. Nem azt mondom, hogy ez bármikor, bárkivel megtörténhet, de azon a területen, ahol játszódik, szerintem ez nem ritka, legalábbis egy-két részlete (nem az elrablóba való beleszeretésre gondoltam természetesen). Azt sem mondom, hogy minden meglepett, hiszen elég sok apró morzsát kaptunk, amiből a végére talán már semmin sem lepődünk meg. Nekem azért sikerült az utolsó oldalakon, komolyan azt hittem, hogy Victor megteszi és nem lesz olyasfajta vége, amire én vártam.
Értékelés: 10/9.


R. S. Grey - Testcsel

A könyv erőssége egyértelműen a humora. Maga a történet szerintem hanyagolható egy ajánlóban vagy kritikában, mert egyszerűen semmi meglepő nem volt benne. Kinsley az Olimpiai válogatottba szeretne bekerülni, így egy edzőtáborszerűségben köt ki, (mellette persze suliba is jár) ahol természetesen egy túlontúl jóképű edzőt kapnak, aki nem mellesleg szintén nagy ember a sportban. Meglepő, ha azt mondom, hogy egymásba szeretnek? Szerintem nem, viszont Kinsley utalásai és szarkazmusa meg viccei...komolyan felüdülés volt számomra. Nem egy folytatásos történetről van szó, még a mellékszereplőkkel sem foglalkoznak annyit, de szerintem ez így a jó. Elég hosszú, hogy lassan bontakozzon ki, de nem annyira, hogy végül sorozatot gyártsanak belőle.
Értékelés: 10/8.


Kristen Proby: Tarts velem! (I.)

A történet a tengerparton kezdődik, ahol a fiatalok, Natalie és Luke találkoznak. Az első pár oldal magával ragadott, még úgy is, hogy semmit sem tudtunk róluk. Na, ez nem tartott sokáig. Egész jól bírtam az első kétszáz oldalt, de beleuntam abba, hogy mindig ugyanaz történik velük. Vita, szex, bébi, meg húdenagyonszeretlek bébi. Ez nem volt értelmes, elhihetitek, hogy a könyv sem volt és még csak nem is a történet, bár nem szólt körülbelül semmiről, de ettől még eltekintettem volna. Hanem az, hogy ennyire primitív és fanfic szerűen van megírva, katasztrófa. Rosszabb napjaimon is képes vagyok egy ilyet összedobni, de komolyan. Ráadásul ez az állandó bébizés, ami a srácnál megy, kiborította a bilit. Valahol a kétszázadik oldal környékén mondtam azt, hogy nem bírom tovább, pedig mint említettem, nem olvasok el olyan könyvet, amiről nem írnak jót. Most kérdezem én. Lehet erről jót írni? Nem is értem, hogy került a kezeim közé. A maradék akárhány oldalt végigpörgettem és nem csalódtam, ugyanúgy nem történt semmi. Happy end meg minden. Húdeizgi. Pedig én még szeretem is a csöpögős szerelmi sztorikat.
Értékelés: 10/3.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rólam

Rólam
Üdv kedves idegen! Ez az oldal a kritikák világába reppent téged, ahol találsz véleményt sorozatokról, filmekről, zenékről és könyvekről is. Emellett napi szinten osztok meg bulvárhíreket és egyéb gondolatokat. Ha kíváncsi vagy a véleményemre, akkor tarts velem! click here →

Látogatók

Cikkajánló

Kiemelt bejegyzés

Eurovision 2018 - Mennyi esélye van az AWS-nek?

Már közel két hónapja annak, hogy eldőlt ki képviseli hazánkat az idei Eurovíziós dalfesztiválon. A lisszaboni elődöntőre az AWS-t küldték ...