Ha ezt a cikket meglátná egy családtagom vagy egy ismerősöm, akkor felkapná a fejét, hogy ez most komoly? Bizony az. Tudniillik én körülbelül 18-19 éves koromig csak akkor nyúltam könyvhöz, ha le kellett törölni a polcot és útban volt, vagy anyukám felolvastatta velem a kötelező olvasmányt. Nem vagyok egyikre sem büszke, de ezek után másképp alakult az élet és megszerettem az olvasást. Emlékeim sincsenek arról, hogy melyik művel kezdtem el ezt a tevékenységet, de biztos jó lehetett, ha a mai nappal bezárólag kivégeztem saccperkábé 70-80 alkotást. Igaz, ami igaz, egyik sem szépirodalmi vagy épp történelmi jellegű volt, hiszen azok a mai napig nem kötnek le.
Nade lássuk, hogy melyik az az öt dolog, amiért még mindig kitartok a könyvek mellett.
Nade lássuk, hogy melyik az az öt dolog, amiért még mindig kitartok a könyvek mellett.
- Szókincs
Nekem ez volt a legfontosabb. Mikor elkezdtem a blogot, még csak pár művön rágtam át magamat. Azóta ez a szám már jócskán megnövekedett, ami már a szókincsemből és a kifejezőképességemből is látszik. Sokáig gondot okozott a szóismétlés, mint olyan, vagy éppen a mondatok összefüggéstelen egymás után dobálása. Néha visszanézem a régebbi kritikákat és megmondom őszintén, nem véletlenül nem törlöm ki. Jó látni, hová fejlődtem és az is én voltam. Miért tűntessem el a világhálóról?
- Tél? Tavasz? Nyár? Ősz?
A könyvnek mindegy és az olvasónak is. Az egészben az a legjobb, hogy bármikor előkaphatod kedvenc kötetedet és belemélyedhetsz a világába. Nyáron a gyönyörű napsütés és a strand segít átszellemülni, a hűvösebb napokon pedig a tea, a takaró és a puha meleg ágy lendíti az embert a betűk világába. Úgy vélem, ha mindegyik évszakban elolvasol egy adott művet, minden alkalommal mást fedezel fel benne, hiszen a hangulatod is más egy szép napos júliusi délután, mint egy borús novemberi vasárnap.
- Utazás és zenehallgatás
Olvasás közben megannyi dolgot lehet csinálni. Bár én legtöbb alkalommal csendben egy teával a kezemben szoktam az új kedvenc időtöltésemnek hódolni, tény, hogy egy-egy utazás alkalmával jócskán lerövidülhet az idő. Nem egyszer történt velem, hogy hazafelé tartottam a kollégiumból és a két és fél órás út csak úgy elsuhant mellettem. Miért? Mert egy remek alkotást tarthattam a kezemben és annyira lefoglalt, hogy majdnem átszállni is elfelejtettem a vonaton. Ne nevess! Tényleg megtörtént.
- Magány? Ugyanmár!
Egy könyvvel a kezedben sosem érzed magad egyedül. Komolyan! Próbáld csak ki! Ha olvasol, a szereplők mellett érzed magad. Mintha te is eggyé válnál a történettel. A lapok segítenek nem azt érezni a depressziós vagy épp magányos időszakban, hogy egyedül vagy a világban. Pedig tudod, hogy nincs így, csak éppen az adott napon, az adott pillanatban ez valahogy mégis bekúszik a fejedbe. Felejtsd el és kapcsolj ki! A legjobb dolog az olvasásban, hogy ellazít és megnyugtat. (Persze, ha nem horrort vagy épp thrillert olvas az ember, az engem sem nyugtatna meg.)
- Fejleszti a kreativítást
Minden egyes alkalommal, amikor olvasok, újabbnál újabb dolgok jutnak eszembe a folytatással kapcsolatban. Fejben mindig elképzelem, milyen lenne egy adott alkotás következő kötete. De nem csak ilyesféleképp fejleszti a kreativításunkat. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi új élménnyel leszünk gazdagabbak 300-400 oldal után. Egy új világot, egy új várost, egy új történetet ismerhettünk meg, ami mindig csak hozzátesz a tudásunkhoz. Mindegy, hogy az egy történelmi, egy irodalmi, egy ismeretterjesztő, egy dráma, egy thriller vagy épp akár csak egy romantikus regény. Ezek mind-mind segítenek a kifejezőképességünkben és a kreatív gondolkodásunkban.
Persze emellett megannyi előnye van, ha valaki a kezébe vesz egy csodát. Javul az ember helyesírása, inspirációt gyűjthetünk belőle, fejlődünk, tanulunk és akár jobban megismerhetjük önamgunkat. Nekem ez az öt pont, ami a legfontosabb az olvasásban. Ti mit szerettek benne a legjobban? Van esetleg kedven írótok vagy könyvetek?
Nagyon jól összefoglaltad az olvasás örömeit! A bejegyzésedet is ÖRÖMMEL olvastam! :)
VálaszTörlésplot twist: régen én is ilyen voltam mint te, alig olvastam, jelenleg az egyetemen magyar szakon tanulok :D :D
Arról ne is beszéljünk, hogy világ életemben messze álltam az irodalomtól. Mondjuk most is így van, de legalább tudok választékosan beszélni vagy épp írni. Emlékszem, hogy mindig küzdöttem a jobb jegyért, de sose akart menni, csak a versmondás miatt nem voltak szürnyű jegyeim minden évben. :D
TörlésKöszi a véleményt! Örülök, hogy szívesen olvastad! :)