Könyvkritika: Papírhercegnő & Megtört herceg

A két alkotást még decemberben olvastam el, de idő hiányában nem volt még érkezésem írni róluk. A Papírhercegnő történetét Erin Watt írta, csakhogy most két emberről beszélünk. Elle Kennedy, akit már Az üzlet megjelenése óta ismerünk, illetve Jen Frederick, akinek idehaza még nem jelent meg alkotása. A két író összefogott és megírta Ella történetét, ami kicsit szappanos, kicsit amerikai, kicsit túlzás. Ettől függetlenül élvezhető és kellemes sorozat, néhol több, néhol kevesebb meglepetéssel.

Elle és Jen egy igazán profi munkát hozott össze a sorozat kapcsán. Millió és egy szappanopera után kevés olyan momentuma volt a köteteknek, amire fogtak volna a fejemet. Nem igazán tudtak meglepni a történésekkel és párbeszédekkel. A második könyv végén pedig lehet, hogy mindenki felkapta a fejét, de számomra teljesen egyértelmű volt a tizedik oldal után, hogy ez fog történni.

Térjünk vissza a Papírhercegnőhöz. Ott kezdtük el a sztorit, hogy Ella egy 17 éves lány, akinek meghalt az édesanyja és az édesapja is. Ekkor még sztriptíztáncból élt és tartotta el magát, mellette pedig szinte kitűnő tanulója volt a helyi gimnáziumnak. Ám itt jött képbe Calluum Royal, aki eljött a lányért, hogy magával vigye. Calluum Ella édesapjának a legjobb barátja volt, ám miután apuci meghalt, megkereste a lányt, hogy gondoskodjon róla. Először azt hittem, hogy hátsó szándékai vannak, ám mégsem így lett. Calluumnak öt fia van, amelyből négy még otthon lakik. Szerintem így már mindjárt rájött mindenki, hogy miféle történetről is van szó. Nem, nem jön össze az összes pasival, ám beleszeret az egyikbe. 

"Valaki segített benne, hogy ekkora bunkó legyél, vagy ösztönösen jön?"

Reed és Ella története lassan indult és lassan is folytatódott. A srác kicsit sem akart a lány közelében lenni, ellenben Eastonnal, akivel nagyon jól kijönnek. Természetesen mindegyik srácnak megvan a maga problémája, nehogy már probléma mentes kötetről beszélhessünk. Nem is kell annak lennie, mert az írónők tökéletesen összehoztak mindent. A fő húzó ereje a humor volt, mind a fiúk részéről, mind Ella részéről. Persze voltak komolyabb és megrendítőbb szálak, ám mégsem mondhatom egy eget rengető drámai alkotásnak.

 

A Megtört herceg szinte ugyanolyan jó lett, mint elődje, ha nem jobb. Ott folytattuk, ahol az előző rész abbamaradt. Nem hagytunk ki semmit, ám annyi csavart azért kaptunk, hogy itt már Reed nézőpontjából is olvashatunk fejezeteket. Ella megszökött a palotából, ami miatt a srác teljesen kiakadt és a keresésére indult. Természetesen a lány nem ment világgá, viszonylag rövid úton sikerül ismét hazahozni, ám mégsem lehetett minden olyan, mint azelőtt. Reednek ismét meg kellett győznie, hogy akarja a lányt, és nem csak szórakozik vele.

Itt is voltak csavarok és humoros párbeszédek, így élvezettel olvastam. Örülök, hogy két külön könyvre szedték, mert így egyik sem lett túl sok. Nem volt túlcicomázva és felesleges fejezetekkel sem tűzdelték tele. Az utolsó lapok pedig kellően lesokkolnak mindenkit ahhoz, hogy ne bírja kivárni a harmadik kötetet, amely a Twisted Palace címet kapta. Nálunk sajnos még nem jelent meg és várhatóan csak a tavasszal kerül fel a Könyvmolyképző kínálatára.

"Miért nem jön már haza, hogy kiabáljon velem? Hallani akarom tőle, hogy egy seggfej vagyok, akire nem éri meg vesztegetni az idejét. Látni akarom magam előtt, ahogy tüzet okád rám. Azt akarom, hogy ordítson velem, belém rúgjon és behúzzon nekem egyet. 

Kurvára akarom őt."

Mivel erotikus jelenetekben nem volt hiány, így nem véletlen a rubin pöttyös besorolás sem, ám mindezt én egy percig sem bántam. Nem volt túlzás egyik forróbb jelenet sem és szerencsére nem csak erről szólt. Jelen volt, de mégis elviselhető mértékben. Itt inkább a telenovellás jellegre mentek rá az írók, ami tökéletesen működött, hiszen fiatalok milliói vannak oda a Royal család történetéért. 

Nem felejtettem ki a többi mellékszereplőt sem, hiszen ott van nekünk a "csodálatos" leendő feleség, aki megkeseríti a család életét, nem is beszélve Wade-ről, aki Reed és a srácok legjobb barátja. Ha nem a humor miatt, akkor a mellék karakterek jelenléte miatt érdemes elolvasni a köteteket. Én már alig várom, hogy a harmadik részt is kézbe vegyem, hiszen végre megtudjuk, hogy miért is történt az a hatalmas cliffhanger a Megtört herceg végén.

Értékelés: 10/9. Egyesével is ugyanennyit kapnánk, így nem véletlen vettem egybe a kritikát sem. Reményeim szerint a harmadik rész is legalább ennyire izgalmas lesz, ha nem jobb. Örülök, hogy egybe olvastam a kettőt, mert így sokkal nagyobb élményt tudott nyújtani számomra. Bátran ajánlom mindenkinek, aki csak egy kicsit is szereti a szappanopera-jellegű sztorikat.