Céltalanul bolyongva találtam rá J.A. Redmerski-re és a Megölni Sarait című kötetre. Nem tudtam, mit várjak tőle, bár sejtettem, hogy ismét egy durva témáról olvashatok. A rázós könyvek kivégzése után minden egyes alkalommal napokig hatása alatt vagyok a műnek. Nem volt ez másképp ezzel sem.
A téma húzós, a sztori erős, a történet elgondolkodtató. A Megölni Sarait című könyv egy mexikói drogbáró egy fogvatartott hölgyéről szól, aki szökése után egy újabb veszélyes férfihoz kerül. Sarai tinikora óta Javier fogja, hiszen édesanyja tulajdonképpen ingyen odaadta a számára. A lány sosem adta fel, éveken át gondolatban dolgozott azon, hogyan fog egyszer kijutni onnan. Egy amerikai férfi érkezik a drogbáró házába, így a lány kapva kap az alkalmon és elbújik a kocsijában.
"– És mi az erőssége? Mármint a gyilkolást leszámítva, természetesen.
(…)
– A vezetés – feleli."
Ekkor már számítottam arra, hogy egy tipikus erotikus regényt vettem a kezeim közé, hiszen mi másról szólhatna a történet? Szerencsére szinte alig kaptunk belőle, inkább a thriller szálra volt kiélezve a sztori.
Victor bérgyilkos. Nem akármilyen! Egy Guzman nevezetű férfi felbérelte, hogy szabadítsa ki Javier karmai közül a lányát, Javier viszont azért akar fizetni, hogy nyírja ki Guzmant. Victor viszont mind a két küldetést teljesíteni akarja. A lányt kiszabadítva felveszi a pénzt az apjától, majd megöli azt, így Javier is kénytelen neki perkálni. Ehhez pedig becsatlakozik Sarai, akit biztosítékként tart magánál, hátha a drogbáró nem lenne hajlandó fizetni.
Ez már önmagában is érdekes lehet, ám ott van a kémia a két főszereplőnk között. Ezt szerencsére Redmerski nem nyomja a képünkbe már az első 50 oldal során. Nagyon lassan bontakozik ki bármi is köztük, mondhatni, hogy szinte semmi sem történik. Persze közelebb kerülnek egymáshoz, de ez most nem egy happy end-del véget érő történet. A könyv végigvezet minket Sarai döcögős útján, és próbálja megválaszolni, hogy egy ilyen helyzetben lévő lánynak van-e még esélye valaha is normális életet élni?
"Megfogja a csuklómat, és gyengéden ráhúz a mellkasára.
Ujjbegyével végigcirógatja előbb az arcom egyik oldalát, majd a
másikat. Végig a szemembe néz, sőt, mintha túl is látna rajta.
Kíváncsi vagyok, mit keres a tekintetem mélyén. Bármi is az,
remélem, sosem találja meg, hogy örökre így maradhassunk.
Két keze közé fogja az arcomat, és a számat az övéhez húzza.
– Mi tettél velem? – kérdezi.
– Én is éppen ezt akartam tőled kérdezni."
A mű emellett feldolgozza a család fontosságát, a barátság fogalmát és a bizalom forrását. Victor és Niklas nem akármilyen testvérek. Sosem árulnák el egymást, amelyet Nikolas a könyv végén bizonyított is. Nem csak testvérek, hanem barátok is, raádásul bár Victor nem bízik meg senkiben teljes mértékben, Niklas közel van ahhoz, hogy bizalmába férkőzzön.
Sokaknak durva könyv lehet, hiszen számos gyilkosság történik benne, és az írónő nem fél ezeket részletesen bemutatni sem. Élveztem, hogy nem egy sima szerelmes drámát tartok a kezeim között, hanem egy kicsit többet kapok a vártnál. Ennek ellenére Sarait néha fel tudtam volna popfozni. Szerencsére a végére megemberelte magát, és kicsit kevésbé volt idegesítő, de nem tudtam igazán megszeretni.
Victor más tészta. Örültem, hogy végre nem egy hősszerelmest kapunk, aki korábban bunkó tapló volt, majd 80 oldallal később ő lesz a világ megmentője. Hű maradt önmagához, és szinte sosem adta fel az elveit. Egyszer láttam gyengébbnek, mégpedig mikor meg akarta ölni a lányt. Közel volt ahhoz, hogy véghez vigye a tervét, és lezárja ezt az egész küldetést, ám mégsem tette. Nem volt rá képes, mert már ekkor előbújt belőle az emberi oldala.
"– Ez ellentmond mindannak, ami vagyok, Sarai – mondja, és megcsókol.
– Nem, dehogyis – suttogom, és visszacsókolom. – Ettől csak több leszel, mint aki vagy."
Mellékszereplőkben nem bővelkedtünk. Niklast szerintem ember nincs, aki megszerette volna, de valahol mélyen mégis úgy gondolom, hogy minden tette jogos volt. Javier szerencsére nem kapott túl sok szerepet, mert gyengének éreztem. Ahhoz képest micsoda nagy ember, nem tartottam valami félelmetes főgonosznak.
Értékelés: 10/9. Talán egy könyv volt ebben a témában, amelyet a Megölni Sarait-nál jobban szerettem. A pozitív csalódások közé tartozott, hiszen végre nem egy szexjelenetekkel teli alkotást kaptunk, hanem egy krimi-vel megspékelt romantikus kötetet. Az írónő stílusában semmi extrát nem véltem felfedezni a történetet kivéve. A fordítással szerencsére nem volt gond, nem volt sem túl egyszerű, sem túl komplikált. Összességében ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek hasonló témák, de azért óvatosan vele 18 év alatt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése