2011-et írtunk, mikor útnak indult a Switched at Birth sorozat története. December 13-án került bemutatásra az első epizód, amit milliók követtek végig a tévén keresztül, hiszen egy igencsak komoly témát dolgozott fel a széria öt éven keresztül. Egy kicsit beleláthattunk a siketek életébe. Tanúi lehettünk a nehézségeknek, hiszen a sorozat nem csak a lányok cseréjéről szólt, hanem annál sokkal többről.
A Switched at birth legnagyobb erőssége kétségkívül a komoly témák és a nem mindennapi események voltak. A széria elején még érezhető volt, hogy tiniknek szánták, majd haladtunk az idővel és egyre jobban kirajzolódott, hogy bár így van, a Freeform (korábban ABC Family) családi sorozatokat készít és ehhez is igazította magát. A csere után kezdtek csak felvetődni azok a nehézségek, amiket egy siketnek át kell élnie és itt jött képbe a család. Bár ők is nehezen fogadták el, hogy a kórházban hibáztak a gyermekekkel és az igazi mégis csak egy beteg lány, elfogadták és segítették a későbbi életét.
A történet ugyanis ott kezdődik, hogy Bay rájön, hogy a szülei nem a valódi családja tagjai. Ekkor jött Daphne, aki valóban az édesanya gyermeke és borult az egész életük. Hiszen Kannish-ék egy jómódú gazdag család voltak, akiknek részben fontos volt, hogy mit mutatnak kifele. Daphne és az anyja, legalábbis akit addig annak hitt, hozzájuk költöznek és végeredményben megkedvelik egymást. Itt nincs szó családi viszályról, inkább a szeretetről és arról, hogy nem minden a pénz. (Bár ez később jócskán háttérbe szorul.)
Bay egy lázadó tini, aki szinte a sorozat végéig nem találja a saját útját. Ezzel szemben Daphne okos és értelmes, harcol azért, amit akar. Ez az utóbb közös bennük. Tény, hogy rengeteg alkalommal lehetett látni túlzásokat a sorozatban, hiszen egy emberrel történt annyi minden, mint más sorozatban az összes karakterrel. Kicsit hasonlítanám a The Vampire Diaries-sel, ahol már túlzott volt szinte minden az utolsó évadokra. Itt még az utolsó rész is kész káosz volt számomra, de ettől függetlenül tetszett a lezárás és nagy részben elégedett is voltam vele.
Teszem hozzá, itt nem csak Daphne volt siket, hiszen az ő behozásával a történetbe, jött vele a legtöbb barátja, így Emmett is, aki szintén beteg, illetve később Travis is feltűnt. Imádtam, ahogy minden részben jobban megértettem a jelnyelvet és bár hazudnék, ha azt mondanám, mindent tudok, mégis elég komoly tudásra tettem szert a sorozatnak köszönhetően. Ezért mindig is hálás leszek.
Ami a karakterek fejlődését illeti, elég változatos volt a helyzet. Daphne tudta mit akart és továbbra is harcol azért, hogy orvos lehessen. Bay művészlélek, aki sokszor kereste az útját és hozott rossz döntéseket. A szülők részéről nem igazán láttam változást, bár az utolsó részben felhozott téma, miszerint John tudott a cseréről már korábban, na az kiverte nálam a biztosítékot. Száz százalék, hogy csak azért tették bele, hogy legyen miről szólnia a lezáró történetnek. Ez nagyon irritáló és zavaró volt a készítők részéről.
Ami Kennish mamát illeti, elég szívós egy nő, bár nála is voltak értelmetlen húzások. Írt egy erotikus könyvet, előtte kampányt vezetett, a végén meg a sportolókat istápolta. Nem is igazán tudtam eldönteni, hogy őt mi is érdekli valójában? (Vicces, mert kicsit olyan, mint Bay, pedig nem is a lánya.) Bár az igaz, hogy legalább nem az a tipikus gazdag férj felesége volt, aki otthon ül és pénzt költ. Ez tetszett benne egyedül. Kicsit komolytalan volt néha, ami szerintem ennyi idősen már túlzás.
Regina-nál csak a partnercserék okoztak nálam fejfájást, szintén főleg az utolsó epizódok miatt. Bay igazi apjának halála után kicsit elveszett és túl tinissé vált, ami a pasizást illeti, bár szerintem előtte is bőven akadt párja az évek során.
Ott van még nekünk Toby (Lucas Grabeel), aki miatt elkezdtem a sorozatot. Emiatt is sokat köszönhetek neki, de igazán őt kedveltem végig a legjobban. Imádtam, ahogy felnőtt az apai feladatokhoz, de mégsem kezelték olyan könnyen a párjával a baba betegségét. Megnéznék velük egy külön sorozatot is.
Értékelés: Összevetve mindent és mindenkit, egy kellemes családi sorozatot kaptunk, rengeteg komoly témával és elgondolkodtató problémákkal. A széria által számos dologba belekóstoltunk, ami a való életben nem is olyan túlzás, csak egy családon belül az. A hibái ellenére szerettem meg a sorozatot és tökéletes feelgood széria volt számomra éveken át. Bátran tudom ajánlani nyári darára, mert bár vicces, néhol azért komoly, de mégis élvezhető mindenki számára.
Ami a karakterek fejlődését illeti, elég változatos volt a helyzet. Daphne tudta mit akart és továbbra is harcol azért, hogy orvos lehessen. Bay művészlélek, aki sokszor kereste az útját és hozott rossz döntéseket. A szülők részéről nem igazán láttam változást, bár az utolsó részben felhozott téma, miszerint John tudott a cseréről már korábban, na az kiverte nálam a biztosítékot. Száz százalék, hogy csak azért tették bele, hogy legyen miről szólnia a lezáró történetnek. Ez nagyon irritáló és zavaró volt a készítők részéről.
Ami Kennish mamát illeti, elég szívós egy nő, bár nála is voltak értelmetlen húzások. Írt egy erotikus könyvet, előtte kampányt vezetett, a végén meg a sportolókat istápolta. Nem is igazán tudtam eldönteni, hogy őt mi is érdekli valójában? (Vicces, mert kicsit olyan, mint Bay, pedig nem is a lánya.) Bár az igaz, hogy legalább nem az a tipikus gazdag férj felesége volt, aki otthon ül és pénzt költ. Ez tetszett benne egyedül. Kicsit komolytalan volt néha, ami szerintem ennyi idősen már túlzás.
Regina-nál csak a partnercserék okoztak nálam fejfájást, szintén főleg az utolsó epizódok miatt. Bay igazi apjának halála után kicsit elveszett és túl tinissé vált, ami a pasizást illeti, bár szerintem előtte is bőven akadt párja az évek során.
Ott van még nekünk Toby (Lucas Grabeel), aki miatt elkezdtem a sorozatot. Emiatt is sokat köszönhetek neki, de igazán őt kedveltem végig a legjobban. Imádtam, ahogy felnőtt az apai feladatokhoz, de mégsem kezelték olyan könnyen a párjával a baba betegségét. Megnéznék velük egy külön sorozatot is.
Értékelés: Összevetve mindent és mindenkit, egy kellemes családi sorozatot kaptunk, rengeteg komoly témával és elgondolkodtató problémákkal. A széria által számos dologba belekóstoltunk, ami a való életben nem is olyan túlzás, csak egy családon belül az. A hibái ellenére szerettem meg a sorozatot és tökéletes feelgood széria volt számomra éveken át. Bátran tudom ajánlani nyári darára, mert bár vicces, néhol azért komoly, de mégis élvezhető mindenki számára.
Nekem kedvenc sorozatom volt. Tanulságos és nagyon szép történet. Én is csak ajánlani tudom
VálaszTörlés