A történet egy lányról szól, akiről kiderül, hogy rákos. Az orvos beleszeret, ő viszont szereti, de nem akarja, hogy a pasi csak szánalomból legyen vele, így ellöki magától, de a férfi kitart és végig vele marad. A szüleivel kibékül, a barátai is mellette állnak, ahogy a kutyája is végig vele van. A lány nem szomorkodik olyan sokat, hanem kiélvezi az életet, míg lehet. Egy nap sajnos rosszabbra fordultak a dolgok és a lány egyre betegebb lett, amíg meg nem halt. Az volt az utolsó kérése, hogy ne gyászolják meg, hanem ünnepeljenek.
A filmben megvan a kellő szerelem és a tökéletes pár. Bár a pasiról nem gondoltam, hogy ilyen normális lehet, a végén még meg is tetszett, pedig nem szőke herceg fehér lovon. Végig a lány mellett állt és nem hagyta magára. Nem is kezelte úgy, mint egy beteget, hanem megadta neki mindazt, amire szüksége van, hogy ne hiába élje meg az utolsó heteit. Az alkotásban megtanulhatjuk, hogy ne féljünk a haláltól és ne temetkezzünk magunkba, ha kiderül a szörnyűség, hanem élvezzük ki a maradék időt. Legyünk a barátainkkal, tegyünk meg mindent, amit akartunk az életünk során és nem sikerült. Kate Hudson nagyon megnyerően alakított, nem volt sem túl szenvedős karaktere, sem túl mű, mármint, nem örült olyan hihetetlenül, hanem bár szomorú volt, de mégis túlélte a gondolatot, hogy hamarosan vége az életének. Amúgy a pasiba, mint már említettem belezúgtam és nem is azért, mert, hogy néz ki, hanem mert olyan rendes és odaadó volt, hogy már én is tudom, hogy mire van szükségem. :)
A film értékelése: 10/10. Nem is lehetett volna ennél jobb. Az sem segített volna, hogy, ha a lány életben maradt volna, mert az már nem olyan hiteles, ennek így kellett lennie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése